Most akkor következzék egy új fogadalom elkezdése, avagy működnek-e a pinterestes receptek?

Ahogy azt már korábban említettem volt, egy ilyen kreatív mókusnak, mint nekem a pinterest egy elég veszélyes hely: rengeteg ötlet, kevés idő, és egy jó adag lustaság, hogy az ember mindig csak a nyálát csorgassa, de neálljon neki a megvalósításnak.

Úgyhogy párom közelgő születésnapja jó ürügy volt arra, hogy kipróbáljak egy tortareceptet, amivel már jó ideje szemeztem, de most volt rá apropóm is, hogy elkészítsem, ez a csoda pedig nem volt más, mint az ír krémtorta, ami egy igazi 18+-os sütemény, lévén nem azért ír, mert innen származna a recept, hanem mert ír krémlikőrből (is) készül.

Bár most már jócskán több mint 10 éve alkotok a konyhában, ha új recept kerül a kezembe, annak centire pontosan betartom a receptjét, amit (ha esetleg beválik) később lehet korrigálni, finomítani. Nem volt ez másképp ezzel a tortával sem. A receptet itt olvashatjátok, én némi saját tapasztalattal fűszerezném csak meg: http://citromhab.blogspot.com/2015/02/ir-kremtorta.html

1: Az írt adagokat centire pontosan kimértem, kivéve a tejszínhabot, mert ott nem 500 ml-t hanem csak 400-at használtam. 2 db 200milist. Az ízén nem rontott, sőt, ha több a tejszín, valszeg még ennyire sem lehet benne érezni az alkholt, mint most. Mondjuk így sem üt meg. :-) Illetve fehércukor helyett nádcukrot használtam. Egy fokkal egészségesebb. :-)

2: Ír krémlikőr helyett én csokilikőrt használtam, teljesen jól működött vele is a történet.

3: Szeretem az olyan recepteket, ahol egy kicsit "hülyének kezelnek" és beleírnak olyan infókat, hogy pl. kb. milyen állagúnak kell lenni a tésztának, vagy kb. meddig süsd. Na itt ilyen nem volt. Mivel a tésztába nem kell liszt, így gluténmentes, nem tudtam, mire számítsak, mert valami nagyon folyékony cuccra számítottam. Azonban szépen összeállt a végére. Állagra szerintem kb. mint egy folyékonyabb nokedli, ízre pedig brownie-s. Sütni én 180 fokon kezdtem, villanysütőben, (alul-felül sütés), 10 perc után még kicsit ragadt a közepe (megbökdöstem), de plusz 5-8 perc után már jó volt.

4: dekorációnak én cukor- és marcipánvirágokat vettem, amiket akkor raktam fel, amikor már megdermedt a torta, de még jóval az ünneplés előtt. (Szombaton ünnepeltünk, péntek d.u. már készen volt a torta). Az ember arra számítana, hogy minden faja lesz, hűtőben volt, de valamilyen rejtélyes oknál kifolyólag, a dekoráció elfolyt, ill. elkezdett felengedni. Úgyhogy jó tanács: A dekorációt max 1-2 órával az ünnepség előtt rakd fel, mert szétfolyik.

Részemről ennyi a történet, zárásképp pedig álljon itt a kép a tortáról, amit elkövettem:

És persze: Boldog szülinapot babám :-)

Mint azt említettem volt korábban, májusban fodrásznál jártam, így a hajamról most nem kaptok fotót. Majd következő hónapban.

Hogy mit fogok még művelni a hónapban? Fogalmam sincs. De ha lesz valami, akkor szólok.

újabb 2 deka gyarapodást tudhatok a magaménak, ami még mindig jóval kevesebb, mint az eddigi átlag, de még mindig több, mint amit szeretnék :-D

Elérkeztünk a május végéhez, nézzük, mit sikerült eddig csinálni :-)

- Sikerült kurtítanom az utazáslistámat, sikerült eljtunom (újfent) Tihanyba, illetve a rácalmási Almavirág Fesztiválra is
- Haladtam a kötelezőkkel: Megostromoltam Besztercét és visszaszereztük Szent Péter esernyőjét is
- Elkezdtem a nadis pólómat, de azóta se nyúltam hozzá :-D
- Elkezdtem a darebee edzésprogramot, amit több-kevesebb sikerrel végzek is, most tartok a 19. napnál, aminek 2.jára fogok nekiugrani, mert elsőre nem sikerült végigcsinálnom
- súlyom kicsit gyarapodott csak, aminek nagyon örültem, kíváncsi leszek, mit mutat majd most a mérlek... a hajam nőtt, viszont amit még nem tudtok, hogy elmentem fodrászhoz, hogy ritkítsa meg, úgyhogy júniusban a nővesztés kissé alábhagy
- Illetve el kezdtem szervezgetni a találkozókat az ismerősökkel, akikkel kb. középsuli óta nem találkoztam :-)

Illetve a legjobb hír: június közepétől visszaállhatok végre a dolgozó emberek sorába :-) Meg ha az Isten is úgy akarja, akkor nyárra meg tudjuk venni álmaink kis Kádár kockáját :-)

Addig is maradok mindenki lelkes híve és barátja

Ha az ember egy kicsit is beleássa magát a Google nyújtotta lehetőségekbe, akkor biztosra veszem, hogy egy rakat érdekfeszítő linket fog találni Tihanyról, tele érdekesebbnél érdekesebb adatokkal, hogy mióta lakott, milyen a fekvése, mi a története, mit lehet itt megnézni, mit lehet itt csinálni, így ettől inkább megkímélem most a nagyérdeműt, és csak az általam készített képeket teszem közzé, ahol szükséges, ott némi komenttel. Egy kis kedvcsináló a'la Sünmóc :-)

Hangulat

Aki először jár Tihanyban, annak biztosan feltűnik, hogy a házak bár nagyon hasonlítanak egymásra, mégis mind külön egyéniség a maga kis téglás valójában :-)

Kedvenc helyem

Anno felfedeztünk egy nagyon hangulatos kis éttermet, amit muszáj voltam megmutatni páromnak is. Íme némi képi anyag a helyről :-)

Némi látnivaló

Végül, de nem utolsósorban következzék egy kis vegyes felvágott a látnivalókból :-)

Ezt a kutyát muszáj voltam lefotózni a babakiállításon... há' olyan kis fogyi feje van!!! :-D

Alant látható híres-neves tihanyi Ekhó :-) Echo eredetileg görög mitológiai alak, akit Héra arra ítélt, hogy örökké mások mondatait ismételgesse, büntetésül azért, mert falazott Zeusznak. Azonban a mi Ekhónknak saját meséje van :-)

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű királylány. Ám hiába jártak messze földről csodájára szépségének, senki sem válthatott szót a szépséges hajadonnal, mert néma volt. A Tihany környéki dombokon legeltette aranyszőrű kecskenyáját.

Megpillantotta egyszer a lányt a Balatonból kiemelkedve az ősz hullámkirály. Kért egy korsó kecsketejet beteg fiának, cserébe – ígérte – feloldja a hajadont a némaság alól. Így is történt. A királyfi azon nyomban erőre kapott a kecsketejtől, a lány pedig csengő hangon megszólalt. Az ifjú amint megpillantotta a lányt, beleszeretett, de a királylány szívét kevélység töltötte el. Nem állt szóba senkivel, kegyetlenül elutasította a hullámkirály fiát is, aki belehalt bánatába.

Szörnyű haragra gerjedt a király: megátkozta a kegyetlen leányt és egy sziklába zárta. A gazdátlanul maradt aranyszőrű nyáj a Balatonba veszett, a kecskék körmeit (patáit) azóta vetik partra a tó hullámai. És a gőgös királylány? Nem látta azóta emberfia. Fogott rajta a király átka: ahogy korábban senkivel nem ereszkedett szóba, úgy a sziklába zárva készségesen felelget minden arra járónak, aki megszólítja. Belőle lett ugyanis a tihanyi visszhang." forrás: wikipédia

Íme a balatoni riviéra :-)

Ha má' egysze' hungarikum a paprika, akkor mutassuk is meg :-D

Akinek pedig nem elég a Balaton, az sétáljon le a Belső tóhoz. A látvány és a hangulat mindenképp megéri ;-)

Legyen elég ennyi Tihanyból :-)

Kissé megkésve de nem elfelejtve álljon itt egy rövid beszámoló a rácalmási Almavirág fesztiválról :-)

Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Apple_blossoms.jpg

Hogyan jut el az ember egy adott városba/programra? Hát például úgy, hogy felemeli a kis seggét a kényelmes fotelből és odamegy :-D Na persze ehhez azt is tudni kell, hogy hova érdemes kimozdulni. Azt meg vagy a TV-ből, rádióból, internetről vagy egyéb forrásokból tudja meg.
No, hát én Rácalmásról egészen 2-3 évvel ezelőttig azt se tudtam, hogy eszik-e vagy isszák, amíg össze nem hozott a sors volt kolleginámmal, Angival, aki történetesen idevalósi :-D A többi már úgymond történelem. Egyszer szóbakerült, hogy náluk bizony nagy hagyománya van a tökölésnek, olyannyira, hogy ősszel még fesztivált szerveznek, ahol minden arra tévedő megcsodálhatja a kisváros saját készítésű tökcsodáit :-)
Ha ez még nem lenne elég, akkor a nagyon elvetemült fesztiválozókat várja a Jankovich kúria, ahol a fesztivál szíve-lelke van, árusokkal, programokkal, gyönyörű épületekkel és persze még több tökkel :-)

Mivel én egy ilyen hangulatos kalandozásra mindig nyitott vagyok (kivéve amikor nem), így tavalyelőtt elmentem saját szememmel is megcsodálni ezt a tökölést, és mondhatom, abszolút nem csalódtam! :-) Így amikor áradoztam Anginak, hogy micsoda csodahelyen lakik, mondta, hogy akkor tavasszal is érdemes ide látogatni, mert akkor meg almavirág fesztivál van. Így adott lett az idei vállalásom, hogy el kell ide is jutnom. És ha sikerül, akkor idén ősszel az új tököket is megcsodálom. De az még a jövő zenéje :-)

Hogy belevigyünk egy kis 'kúttúrát' is az irományomba, álljon itt pár szó magáról a településről:

- Aki ide szeretne találni, az ezt a települést Fejér megyében keresse, majd a Duna mellett, Dunaújvárostól kb. 4-5 km-re lelje meg
- Fekvése miatt már elég régóta lakott területnek számít, bizonyítja ezt jó pár régészeti lelet a bronz-, honfoglalás- és egyéb korokból
- Az első írásos emlék 1025-ből maradt ránk, ahol 'Szigetfő' néven emlegetik, ám alig 300 év múlva (hogy repül az idő) már Almás néven említi a krónika (mint Almási birtok)
-De hogyan lett Rác? A történet egyszerű: A 16-17. században a török előrenyomulás elől menekülő szerb (azaz rác) családok telepednek meg itt, majd a török kiűzése után 1696-ban Almás, Tikos és Szigetfő kistelepülések összevonásával születik meg a mai Rácalmás
- A település egyik éke a Jankovich kúria, amely egész évben várja a a látogatokat, továbbá ez a helyszín ad helyet a fesztiváloknak is

Kép forrása: jankovichkuria.hu

Kép forrása: utazzitthon.hu

Sokat gondolkodtam, hogy tudnék írni erről a helyről, így végül gondoltam egy merészet, és távinterjút készítettem Bodnárné Gabival, akinek mint szervezőnek elég jó rálátása van a kulisszákra :-) Következzék az interjú:

1. Rácalmáson tavasszal és ősszel is lehet fesztiválozni. Azonban felmerült bennem a kérdés, hogy mi volt előbb? Az alma vagy a tök? :-) És miért pont e köré a 2 növény köré épülnek a fesztiválok?
2. Tökfesztiválunk idèn 15 èves, tehát ez volt előbb. Az ötletet az egyesület akkori elnöke, Szalai Árpád hozta Németországból, ahol leginkább a tök piramisok látványa nyűgözte le. A sokszínű és sokféle töknövèny sok felhasználási lehetősége adja a rendezvény koncepcióját. Egyesületünk kereste a rendezvény tavaszi párját, aminek a neve pedig a település nevèhez kötődik, plusz az alma az egészség jelképe is.
3. Ki vagy kik voltak a szülőatyjai vagy -anyjai az almavirág fesztiválnak? Hogyan merült fel az igény a fesztiválra?
4. Ilyen jellegű rendezvény (családi jellegű programokkal) nem volt sem nálunk sem a környéken. Egy jó kis tökfaragás összehozza a családokat, az almán pedig az egészsègre, sportra, tavaszi megújulásra igyekszünk a hangsúlyt fektetni. Az ingyenes eü szűrésekre van igény!
5. Milyen volt a legelső almavirág fesztivál? Milyen volt a fogadtatása? Mindig is a kúria adott helyszínt a rendezvénynek?
6. Már az első almavirág fesztivált is nagy érdeklődés övezte, akkor még csak a helyi lakosok körében, de ez a kísérő programoknak köszönhetően hamar megváltozott. Addigra a helyszín már bejáratott és ismerős lett, ez a Jankovich-kúria szép épületegyüttese.
7. Önök szerint mi kell ahhoz, hogy egy fesztivál sikeres legyen, és tradícióvá nője ki magát?
8. A siker titka a jó, hasznos és érdekes program kínálatban rejlik, amit aztán már keresni fognak az emberek. A koncertek ezekre is ráirányítják a figyelmet.
9. Vannak-e a szervezésnek nehézségei, buktatói? Kik támogatják Önöket? (pénzügyi kivonatot nem kérek természetesen :-) )
10. A legnagyobb nehézséget az időjárás bizonytalansága jelenti. Mivel egyesületi rendezés, szükséges a belépő, hogy az együtteseket ki tudjuk fizetni. Ha elmaradnak a látogatók nehéz helyzetbe kerülhetünk. Nehézség továbbá az is, hogy nagyon sok rendezvény van már országszerte. Legnagyobb támogatóink a helyi önkormányzat és 1-2 helyi, környékbeli gyár.
11. Mi alapján szervezik a programokat? Vannak állandó segédek, önkéntesek?
12. Az állandó eü szűréseken túl olyan programokat kínálunk, amik oktatnak, szèlesitik a látókört, de ezek változnak.

Aki szeretne még többet megtudni akár a településről, akár a fesztiválokról, az megteheti Facebook-on: https://www.facebook.com/AlmaviragFesztival/ illetve a község honlapján is: http://racalmas.hu/

Köszöntem a figyelmet, remélem, hogy találkozunk szeptemberben,de addig is: HAJRÁ RÁCALMÁS! :-D

No hát kedves testvéreim és olvasóim az Úrban, következzék a kötelező olvasmányok egyik újabb gyöngyszeme, kapaszkodjatok meg jól a nadrágszáratokban, mert olyat mesélek minnyá nektek, mint a csuda! Nagy tapsot kérek Pongrácz Istvánnak, az első magyar Cosplay-esnek és a LARP megalapítójának!

...érzek némi zavart az Erőben, így mielőtt nekiesek a történetnek, tegyük tisztába a Cosplay és a LARP fogalmát. Ehhez pedig jócskán vissza kell ugranunk az időben és térben, de azért próbáljatok meg követni :-)
Egyszer volt, hol nem lesz, élt a világon az ősember. Élte kis mindennapjait, gyűjtögetett, mamutra vadászott ezzel is lefektetve a paleo étkezés alapjait, továbbá próbálta elkerülni, hogy megevődjön a t-rex vagy a kardfogú tigris által. Amikor éppen nem ezen tevékenyséigeit végezte, akkor nagy valószínűséggel mindenféle 'varázs' szertartásokon vett részt, ahol a közösség szellemi vezetője (most az egyszerűség kedvéért nevezzük sámánnak) pl. állatbőrbe bújva- mintegy magára véve az állat tulajdonságait-, próbálta megnyerni a szellemeket, hogy segítség a vadászatot... stb. Szóval azzal, hogy magára vette az elejtett állat bőrét, ő maga is eggyé vált vele.

Nemhiába örök a mondás, hogy ruha teszi az embert. Amióta létezik az ember, a közösség, a társadalmak, leginkább az öltözködés alapján lehetett behatárolni, ki milyen réteghez/mesterséghez/néphez tartozik. Így ha valaki meg akarta téveszteni a másikat, így 'jelmezt' öltött, és ezáltal felvette annak a jelmeznek a szerepét. A középkorban farsangkor hagyomány volt (már amennyire emlékszem régi tanulmányaimból, ámha hülyeségeket írnék, szórjatok hamut tévelyedett fejemre) hogy 1 napra a szegény és gazdag réteg szerepei felcserélődtek, pl. a szolga parancsolhatott urának...stb.
De a jelmez nem csak a szórakozás eszköze. Szolgálhatta az ijesztést, pl. a télkergetésnél. Minél ijesztőbb a hacuka, annál gyorsabban talarodik el a rossz idő és jön el a tavasz. Szolgálhatta a védelmet is, mint pl. esküvőnél a koszorúslányok vagy a menyasszonyi fátyol. Amíg a koszorúslányok szerepe az volt, hogy szép ruhájukkal megtévesszék a rossz szellemeket, hogy azok ne ismerjék fel, ki a menyasszony, addig a fátyol szintén védelmezte a menyasszonyt egészen addig, amíg a szerencsés (vagy szerencsétlen) férj a hitvesi csók előtt fel nem libbenti, ezzel is szimbolizálva, hogy a nőszemély immár az ő védelme alatt áll.

...és persze a színházat se felejtsük el, mint az alakoskodás legszebb példáját. Hiszen ahány jelmez, annyi szerep, annyi jellem... Nemhiába, hogy vannak pl. karakter színészek, és vannak, akik bármilyen szerepben hitelesek tudnak lenni. És persze vannak a pojácák és ripacsok, akik azt hiszik, hogy tudnak színészkedni, de attól olyan messze vannak, mint ide Lacháza.

Aztán az idők során a jelmezek, álarcok kezdték elveszíteni a többletjelentésüket, megmaradva a szórakoztatás eszközeinek, ld: halloween vagy farsang.
Annak, akinek nem elég ez a 2 időszak a beöltözésre, annak pedig ott van a Cosplay :-D a „costume play” kifejezés rövidített formája, az előadóművészet egy ága, ahol az általában kívülálló résztvevők különböző jelmezeket és kiegészítőket viselve próbálnak egy-egy filmszereplőt, képregényhőst, rajzfilmfigurát, koncepciót megjeleníteni." wikipedia
Ha visszagondolunk a gyerekkorunkra, biztos rengetegen játszottunk a többi gyerekkel olyat, amit előzőleg a TV-ben láttunk, így lehetett minden lány a Sailor Moon szereplője, vagy segíthettük a Bolygó kapitányát, csak bele kellett bújnunk a szerepbe és játszani, alakítani a szerepet és előrevinni a történetet. :-) A legegyszerűbb szerepjátéknak talán a babázást tudnám még említeni, amikor a gyerek játszva készül a szülői szerepre.
Ez az alapvető emberi viselkedés erős szerepet játszott az úgynevezett 'szerepjátékok' létrejöttében, ahol több elvetemült emberke leül egy asztal mellé, és a lefektetett szabály alapján, ha nem is ténylegesen eljátszva, de elmesélve tudnak belebújni karakterek bőrébe és eljátszani a történetet. Erről többet nem szeretnék mesélni, mert erről egy külön blogot lehetne írni, de aki szeretne erről többet (és szakszerűbben megfogalmazva) többet olvasni, annak ajánlom ezt a linket: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerepj%C3%A1t%C3%A9k
És most érkezünk el a LARP-hoz, ami a legnagyszabásúbb szerepjáték mind közül, mert nemcsak visszahozza a gyerekkori játék élményét, hanem jelmezbe bújva részesei és alakítói lehetünk egy adott történetnek. (erről kicsit bővebben itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89l%C5%91_szerepj%C3%A1t%C3%A9k )

És hogy hogyan kapcsolódik ez a sokminden okosság Mikszáth bácsi történetéhez? Eléggé :-D
Nedec vára (port.hu)

Történetünk az előzőleg megismert Szent Péter esernyőjéhez hasonlóan 2 szálról indítja a cselekményünket. Rögtön az első részben megismerkedhetünk Pongrácz Istvánnal, akivel irodalom órán biztosan úgy ismerkedtetetek meg, mint a magyar Don Quijote. Ha lenne annyi millióm, ahányszor én ezt a frázist hallottam anno, akkor most nem kéne hitelt felvenni a lakásvásárláshoz :-P Na de nem is ez a lényeg.
Pongrácz István nem a kora embere. Szoktuk mondani sokakra, hogy túl korán született, nem lehetett megérteni az ő zsenijét, majd csak hosszú-hosszú évekkel később, addig grófunk nem a jövőbe, hanem a múltba tekintget vissza olyannyira, hogy életét ebben a magának berendezett múltban éli. De nem csak ő, hanem az egész várnép. Tisztes fizetésért persze. (igazi LARP :-)) A mindennapok háborúskodással telnek, illetve mindennel, amivel csak az ő általa istenített történelemre volt jellemző. Azonban ez az álomvilág is hibádzik: drága Pongráczunknak nincsen asszonya, a várnak nincs úrnője. Így hát hogy-hogy nem, egy zsolnai társulatból veszi meg a gróf Estellát, az artistanőt, aki a tipikus pénzéhes, kényelmes nőszemély tökéletes megtestesítője. Szerepét játszva reménykedik és mesterkedik, hogy Pongráczot magába bolondíthatja, ezzel is bebiztosítva a maga boldogulását. Azonban bár Pongrácz István bolodnak tekinthető (legalábbis az emberek szemében), nem ejtették a feje lágyára és nem dől be Estellának. Akinek ez persze roppant mód cseszi a csőrét.
Akkor indulnak be jobban a történések, amikor a nedeci várba eszi a fene Behenczy Pál bárót, aki a jég hátán is megélő de a pénzzel bánni nem tudó karaktert hozza be a történetbe. Elszegődik Nedecre várorvosnak, közben próbálja összeszűrni a levet Estellával (zsák a foltját), aki buta nő módjára enged az udvarlásnak, de próbálja féltékennyé tenni az őt le se sz*ró Pongráczot. Mi lesz ennek a vége? Egy vacsora alkalmalmával, egy félresikerült udvarlási kísérletnek köszönhetően (Behenczy épp ismerkedne az asztal alatt) a várorvos börtönbe kerül, és a kivégzés súlyos árnya emelkedik feje fölé. Estella felfújja az arcát, és mivel Pongrácz hajthatatlan (mármint nem akar beleszeretni, az anyja köcsögit neki), így fondorlatosan megszökteti Behenczyt a börtönből és meg se állnak Besztercebányáig.
Pongrácz tűrt míg tűrhetett, követeket menesztett az előljáróknak, hogy neki a szökevényeket kiadják, azonban azok nem akarnak résztvenni ebben a komédiában, így vérigsértik a grófot, aki vérszemet kapva összeverbuválja seregét, és elindul megbüntetni Besztercét.

Zsolna Fő tér

 Most áttesszük helyünket Zsolnára, ahol újfent ágytól-asztaltól elindulva kezdjük felgombolyítani a 2. történetszálat. Itt ismerjük meg a Trnowszky család sanyarú történetét. Ez a név kb. úgy néz ki, mintha Mikszáth találomra leütötte volna a billentyűzetet a klaviatúrán, de ez valószínűleg nem így történhetett. Szóval ennek a kimondhatatlan nevű családnak 3 fiú sarjadéka, György, Péter és Gáspár. Míg Péter és Gáspár módos iparosember lett, és jól meg is szedték magukat, addig György orvoslásra adta a fejét, amivel szegény is maradt és végül árván hagyta egyetlen lányát, Apollóniát. (Jaj istenem, ez a női név....). A lányzó gyámság alá kerül Klivényihez, aki abban reménykedik, hogy a 2 gazdag nagybácsi majd csurrant-cseppent valamit a gyereknek, de hát azt lesheti. Így Apolka (jaj istenem, ez a becenév....) sanyarúan, ütve-verve tengette mindennapjait a részeg és agresszív gyámapjánál. De mint az ilyen történetekben lenni szokott, a lányzó cseperedett, szépült, mígnem egy nap összefutott az egyik nagybátyjával, aki csak úgy úri jókedvéből mézeskalácsot vett neki. Ezen vérszemet kapott a másik nagybácsi, és ezután megindult a versengés, hogy ki tudja jobban cicomázni, támogatni szegény kis árvát. Hogy ez mégis miféle versengés volt, azt senki se tudja, de legalább így lett egy kis esze a lányzónak, taníttaták, félévente pedig hol az egyik bácsinál lakott, hol a másiknál. Persze mindig "csak ott játszhatott az adott játékkal, ahol kapta".
Ahogy telnek az évek, a 'véletlen' közbeszól, Apolka és Gáspár bácsi kicsifia Miloszláv egymásba szeretnek. Na itt egy kicsit hengerbucskázott a gyomrom, hogy baszics! 1. fokú unokatestvérek vagytok, az még bőven vérfertőzés gyanús! De mit lehet tenni az adott kor szellemével...? Csak csóváljuk a fejünket, és némi undorral olvassuk tovább a szerelmi szál alakulását. Gáspár a félév végeztével elküldi Apolkát Péter bátyjához, aki persze megtudta, hogy a fiatalok szerelmesek, így elzavarja Apolkát, aki ezután megint olyan árva lesz, mint az ujjam. Jobb híjján hazatér Klivényihez, aki időközben megözvegyült, és szemet vet Apolkára, aki ezt már nem bírván inkább vízbe akarja vetni magát. A folyóparton találják meg a lányt, akit bevisznek a városházára, eközben pedig Pongrácz serege elér Zsolna város határába. 2 szálunk itt aztán jól összecsomósodik.

Részlet az 1948-as filmből, főszerepben Ajtay Andor és Tolnay Klári

A zsolnai elöljárók különös ötlettől vezérelve a következőt okoskodják ki: ha Pongrácz grófnak tényleg annyira elment az esze, hogy hadat viseljen Besztercével egy kis rüfke miatt, a baj csak úgy kerülhető el, ha belemennek a gróf játékába. Felbérelnek egy épp akkor ott játszó vándorszínész társulatot, hogy Beszterce nevében fogadja el Pongrácz gróf Apollóniát túszként, amíg Estellát elő nem kerítik. Pongráczunknak nagyon is ínyére van, hogy így alakul az ő szabályai szerint játszandó történet, így hazaviszi Nedecre Apolkát és éli tovább mindennapjait. A lányzónak jó helye van, bár titkon még mindig epekedik Miloszláv után (akit az apja időközben megmagyarít Tarnóczy Emilre), Pongrácz pedig megtapasztalhatja az önzetlen gyermeki szeretetet, amit ettől a lányzótól kap. De már vészesen közeledünk a regény vége felé, így kutyuljunk megint a történeten egy kicsit.
Pongrácz lányává szeretné fogadni Apolkát, ehhez pedig ügyvéd szükséges, aki nem lesz más, mint Emil, aki még mindig szereti Apollóniát, ennek pedig hangot is ad. Pongrácz veszett vad módjára viselkedik, a fiút bezáratja, és az a csöpp kis esze, ami volt, az is elmenőben van. Senkit sem enged a várba, közben lázálmok gyötrik, hogy elveszik tőle az egyetlen lányt, akit apa módjára szeret... Tarnóczynak némi segítséggel sikerül megszökni a börtönből, és azon munkálkodik, hogyan is szabadíthatná ki jegyesét a nedeci "várbörtönből". Így nincs mese, be kell fejezni a játékot, amit el kezdtek anno: Estellát elő kell keríteni.
Kedvenc rüfkénk időközben csendesen együttél Behenczyékkel, szegénységben, ahogy illik, és mivel jópár év eltelt már, így szebb sem lett...
Pongrácz elé viszik a szökött rabot, aki (mivel saját játékában győzték le) elengedi Apolkát, de esze olyannyira meg van már bomolva, hogy halálára készül, végül pedig feldobja a csizmáját.

----------------------------------------------------

Összességében ez a mű is tetszett, rajta hagynám a kötelezők listáján. Viszont ahogy említettem az előző írásnál, most a kötelezőket kicsit hanyagolom.

Előkészületben: rácalmási Almavirág fesztivál beszámoló, Tihany beszámoló

Na, hát elérkeztünk végre ide is, hogy befejezzem a Szent Péter esernyőjét... amit már kb. 2 hete befejeztem, de eddig gondolkodtam rajta, hogy mi a fenét írjak róla, mert az a gond ezzel a kis regénnyel, hogy 1 szóban össze tudom foglalni: CUKI. Ennél meg azért többet szeretnék írni róla, hamár arról a borzadály Sirályról is sikerült... -_-

A kép a Szent Péter esernyője című 1958-as film logója: https://www.youtube.com/watch?v=OWfdtoPE4iw (Ajánlom jó szívvel)

A történet 2 szálon indul el, amit összeköt ez a csudálatos, piros színű, szebb napokat is látott, rozzant esernyő. Ismerve Kálmán bácsink stílusát, ez is kedélyesen, ízesen van elmesélve, mégis akinek van rá szeme, megérzi a benne húzódó tragédiákat is. Ezekről majd később, de folyamatosan :-).
Először is megismerkedünk az első szállal, mikor is eljutunk Glogovára, a parókiára Bélyi János tiszeteles úrhoz, aki épp hogy átveszi itt a papságot, de már azzal kell szembesülnie, hogy a falusiak tojnak a fejére, és boldoguljon, ahogy tud. Milyen szép is a közösség ereje...
Ebbe csöppen bele a 2-3 éves Veronka, a pap kishúga, akit úgy hoztak el Halápról, mert a testvérek édesanyja el talált halálozni... ennek a hírnek a közlése valami zseniálisan bravúros és egyszerre troll húzás volt az öreg Kálmánunktól... a szituáció kb. ilyen volt:

Kép forrása: nemkutya.com

Szóval János atya megtudja, hogy most már se anyja, se apja (mondjuk az eddig se volt), kapott egy húgocskát, mindezt úgy, hogy ő is lehet, hogy éhen fog veszni... na mit csinál ilyenkor egy jó pap? Na mit csinál? Hááááááát persze, hogy elhúz a templomba imádkozni, közben az alvó gyereket meg kint hagyja az udvaron egy kosárban. Jó, egy liba is volt vele... de azért na. Látszik, hogy nem sűrűn volt dolga kölökkel.
Imádkozás közben kitör a vihar, mire drága papunk észbe kap, visszaszáll a földre, hogy te jó Isten (pardon! Te jó Marinéni), a gyerek meg elázik, megfázik, megmurdel! Egyből a legrosszabb forgatókönyv fut le ennek a szerencsesütinek a fejében. (Jó, oké, alírom, abban a korban, ez talán érthető is, mert nem volt olyan orvosi ellátás, mint most... de azért na! Egy kicsit több optimizmust atyuskám, ha szabad kérnem!) Szóval rohan vissza a parókiára, mintha kergetnék, erre mit lát? Hogy a hugica feje fölött ott piroslik egy esernyő, megvédve őt a már előbb felvázolt apokalipszistől. (Umbrella corporation at its best!)
Az eső elálltával papunk nyomozásba kezd, ugyan ki volt már ilyen édes-kedves, hogy kölcsönadja az ernyőjét abban a cudar időben? A faluban persze nem lesz gazdája, azonban ahogy szájról szájra terjed az eset, úgy születik meg Szent Péter legendája, ha már járt nálunk a földön, akkor miért ne jöhetne még egyszer? Sajnos a tisztelendő atya helyzetetét nem könnyíti meg, hogy az esernyő nem akarja befejezni a csodatételeket, pl. halottat támaszt fel. Igaz, csak tetszhalottat, de ez a pórnép szemszögéből igazán édesmindegy.
Úgyhogy beindul a búcsújárás, a kegyhellyé alakítás meg minden egyéb macera, ami csak egy szent ereklyét megillet. Így végülis papunk és Veronka megússza az éhenhalást.

Na de honnan került oda az esernyő? Kálmán bácsi ekkor húzza elő a kabátzsebéből a másik szálat, elindítva a történetüket ágytól-asztaltól-Ádámtól-Évától. Azonban ez kis kronológia szükséges, hogy megértsük, miért történtek a dolgok úgy, ahogy. Itt ismerkedünk meg a történet legszerencsétlenebb karakterével, nevezett Gregorics Pállal, akit egyszerűen csak meg tudnék ölelgetni, hogy érezze, szeretik. Mert ez a szegény öreg az egész életét arra tette fel, hogy elfogadják, hogy szeressék, de ez nem sikerült neki. Próbált elismerést szerezni, pl. azzal, hogy a '48-as szabadságharcban kémkedett, mégpedig annak a piros esernyőnek a segítségével, amivel már a történet elején megismerkedhettünk. Gregoricsunk megvagyonosodott, de nősülni nem sikerült szegénynek, az állandó közutálat és -megvetés miatt... így lett végül egy kis zabigyereke a házvezetőjétől, Annától.
Ám ez a kapcsolat sem felhőtlen... mert titkolni kell. Itt szólal meg bennem a logikus én, hogy banyek. Gyereket csinálni tudok, feleségül venni az anyját meg nem?! Pedig ez pont belefért volna korszellembe, és tádámm! A gyerek törvényessé válik, és nem jutunk el oda, ahova... és akkor nem lenne regény sem. Így inkább abbahagyom a kötekedést. Anna marad hűséges házvezető, a Gyurigyerek meg zabigyerek.
Telik-múlik az idő, Gregoricsunk sem lesz fiatalabb, így gondolkodni kell azon, vajon hogyan tolhat ki a pénzéhes, kapzsi testvérekkel (akik miatt alakult úgy az élete úgy, ahogy), és Gyurinak se essen bántódása. Megszületik a terv: gyorsan el kell adni minden ingóságot és ingatlant titokban, a pénzt bankszámlára tenni, a csekket pedig olyan helyre rejteni, amit csak Gyuri és/vagy Anna találhat meg. Közben pedig nagyon feltűnően venni kell egy kis birtokot, és egy üstöt tele mindenfélével befalaztatni.
Mert időközben beütött a krach! Gyuri messzeföldön ügyvédnek tanul, így nincs a rokonok szeme előtt. Viszont így Gregorics Pali is csak suttyomban láthatja... akit viszont odahaza elkap a rosszullét. Tudja, hogy ebből már nem jöhet ki győztesen, látni akarja a fiát, hogy rábízhassa a titkot, ami gazdaggá teheti, a rokonokat meg megpukkasztja. Azonban hála a jó édes Annának, a fiú nem értesül róla, hogy az apja (a könyvben apabácsinak hívja, ami szerintem egy ritkacuki dolog) haldoklik, így a titok a sírba száll. A Gregorics brancs szétveri a házat, telket mindent (mert ők a végrendeletben nem szerepelnek, illetve csak nagyon keveset kapnak), az egyéb apró ingóságokat mint pl. az esernyőt is elárverezik, Gyurit pedig Sztolarik ügyvéd veszi gyámságba, (Gregorics Pali országos cimborája), így a kölökből később neves ügyvéd nevelődik. Az esernyőnek pedig lába kél.

Hirtelen ugrunk pár évet az időben, Veronka is felnőtt, Gyuri is felnőtt. De még nem kapcsolódnak össze a szálak. Csak a kedves olvasó tudja, hogy ezek itten ketten biztosan össze fognak gabalyodni. De ahhoz előbb el kell indulni. :-) Gyurigyerek az évek során a hagyatéka és a sok pénz ígéretének a megszálottja lesz. Apró lépésenként jut el a felismerésig, hogy a bankutalványt nem más, mint a már oly sokat emlegetett piros esernyő nyele rejti. Ami már a fene tudja, hogy hová kallódott az idők során... de nem is Mikszáth lenne, ha apró véletlenek sorozatával vezetné az egyik főszereplőt a végkifejlet felé. Kiderül, hogy az esernyőt egy Müncz Jónás nevű öreg, nagyszakállú zsidó vette meg, így megvan a következő nyom, amin el lehet indulni.
Ez a jelenet nem szerepel a filmben, bár nem is lehetett volna megjeleníteni, de annyira cuki (bocsánat, de nem tudok rá más szót használni), hogy muszáj leírni.
Nem tudom, hogy ez régen is így volt-e, de mindenesetre a regényben így van, hogy egy adott település presztizsét nagyban növelte, ha zsidók éltek az adott településen, mert az azt mutatta, hogy ott van jó kereskedelmi élet, tehát érdemes ott élni. Na, hát Bábaszék településnek nem volt zsidója, így felkérték (értitek, felkérték!) Müncz Jónásnét, hogy költözzön hozzájuk a településre, mert ott jó dolga lesz :-D Így került a Müncz família Besztercebányáról Bábaszékre. Emelve ezzel a hely nívóját :-D
Na de... Müncz Jónás egy bolygózsidó volt... egyik nap fogta magát és eltűnt esernyőstül, és Glogován látták utoljára (na, megvan a Szent Péterünk). Ennyivel tudta segíteni Gyurit az öreg Münczné.
Gyuri indultában egy fülbevalóra akad az út porában, amit lead a helyi városházán, ami kié? Na kiéééé??? IGEN! Bélyi Veronikáé, a glogovai pap húgáé, akinél az esernyő van! Úgyhogy innen kapcsolódik össze a két történetszál.

Beszélgetések, társalgások és miegyebek révén kiderül az esernyő holléte, Gyuri meg már majd megőrül bele, hogy csak karnyújtásnyira van a mesés örökségtől... azonban hogy a fenébe fog hozzájutni? Az esernyő azóta hivatalosan is szent ereklye, csak a papon ill. Veronkán keresztül lehet hozzájutni. Na itt meg kell jegyezzem, hogy Gyuri mennyire hülye (de ez kell a történethez, különben agyon lenne csapva az egész), hogy nem beszél őszintén Veronkával, hanem vagyonféltésből (itt van a Gregorcs vér-e!) inkább azon spekulál, hogyan vehetné el a lányt, így jutva az esernyőhöz ill. a jogos örökséghez. Azt azért lehet érezni a történetből, hogy tetszenek egymásnak :-) "Csak az a pénz... csak azt tudnám feledni"
Másnap megindulnak Glogovára, azonban útközben (háhhhh, minő véletlen!) kitörik a szekér tengelye, így vágni kell újat. Gyuri uccuneki, elszalad az út melletti kis erdőbe, ahol hogy-hogy nem (véletlen!) a glogovai papot menti meg szorult helyzetéből, és népmesei fordulattal szerzi meg Veronka kezét :-D A lányzó persze igent mond... de váááárjuk csak ki a végét, mert azért lesz itt még 1-2 megtekerés :-D
Hazaérve Glogovára már készülnek az esküvőre, (zárójelben megjegyzem ez a lánykérést követő 1-2 nap) mikoris beállít Sztolarik ügyvéd, Gyuri gyámapja, aki elbeszélget a fiúval, hogy jól gondolja meg ezt a nősülés dolgot, mert ebből inkább felsülés lesz. Mert tegyük azt hozzá, Gyuri még nem látta az esernyőt, illetve felmerül a kérdés, ha nem volna a vagyon ígérete, akkor is elvenné-e a lányt? Gyuri húzódozik, szabódik, hogy tetszik neki a lány, de valószínűleg akkor nem venné el, ha nem volna ez a hercehurca. Veronka (véletlen!) kihallgatja ezt a beszélgetést, és elkeseredésében elszalad, hogy vízbe ölje magát... erről persze senki se tud!
Eközben Gyuri és Sztolarik uram végre megnézhetik a szóban forgó esernyőt, aminek már nem a régi fanyele van, hanem egy tömör ezüst. Na Gyuriban itt már kezd megállni az ütő, ami akkor áll meg végleg, mikor kiderül, hogy a fanyelet elégették... hogy szentelt szén legyen belőle szemmelverés kezelésére :-D ( ó ti drága babonás falusi népek, ti)
Ekkor már feltűnt többeknek, hogy Veronka nincs meg... édes világ, vetett ágy, most ugyan mi lesz? Na de most, hogy az örökség szó szerint a füstbe szállt, Gyurka rájön, hogy ő azért szereti ezt a kis fruskát, és esernyő ide, esernyő oda, félti és feleségül akarja venni. Úgyhogy hirtelen ötlettől vezérelve félreveretik a harangokat, amire Veronka hazafut és tiszta vizet öntenek a pohárba Gyurival.
Itt a mese vége, fussatok el véle :-)

---------------------------------------------------------------------

A következőkben Beszterce ostromáról fogok nektek beszámolni, de utána egy darabig hagyom a kötelezőket, mert már jojózik tőlük az agyam.
Illetve ha sikerül, amit terveztem, akkor lesz rácalmási almavirág fesztivál beszámoló is. Vagy így vagy úgy. :-)

Örömmel jelenthetem, hogy a nadis póló hímzés projektem új fázisba lépett :-) Ma végre rászántam magam, hogy átindigózzam a megterveztetett mintát (köszi Norb a munkádért!), ha már egyszer a múlt héten vettem hozzá indigót meg az A4-es méretet felnagyíttattam A3-asra. Úgyhogy már csak hímezni kell, és tádámm, kész! :-D

Azért lesz benne egy pár munkaórám, azt hiszem...

Örömmel jelentem, hogy ma már 1 hete tornázom a Darebee programját. Úgyhogy ha ez így marad, akkor kipipálhatom a heti 2 edzésnapos tervemet...

De azért ne igyunk előre a medve sörébe, még 23 nap hátra van... utána kezdem előről nehezített fokon :-D

Legalábbis... ez a terv.